A szórakoztatás művészete

PÁSZTOR BÉLA (1895-1966) és kora

"Trebitsch Gyula, a nagy „német” filmproducer, ezt a képet készítette rólam Izraelben”

„Cseppsorsomban a zsidó óceán…ˮ

ÉLETPÁLYA

Család
fam2_edited.jpg
family_edited.jpg
02_Etel Frank_edited.jpg

„Szatmár megyei családból származom. Apám, Berger Jakab Gacsályban született. Ők nyolcan voltak testvérek: Jónás, Mózsi, Tóbi, Slajmi, Smuel, Józsi és Jakab fiúk – meg egy lány: Eszter. Anyám Nagykárolyban született. Szülei: Frank Mór és Roth Lujza voltak. Anyámnak nyolc testvére volt. Szapora család volt. De csak volt. (A régi szaporodási arány mellett ma cirka ötven unokának kellene élni minimum. Én nem tudok, csak hét vagy nyolcról.) Apai nagybátyáim vallásos falusi, csizmás zsidó parasztok maradtak. Egyik mészáros, másik korcsmáros volt. Apám gazdálkodott húsz kis holdon Ákoson (Románia), Szilágy megyében. Ott is születtem 1895. január 2-án. (A fáma azt mondja, hogy már december 31-én és két nappal későbbre matrikuláltak, hogy egy évvel később kerüljek katonasorba.) 1899-ben kiöntött a Kraszna folyócska, elvitte apám földjének egész termését. Tönkrement. Szegényen költöztünk fel Budapestre.”

Pásztor Béla: Tanúvallomás önmagamról (töredék)

01_Jakab Berger_edited_edited.jpg
Első világháború

Pozsonyi színészként vonul be 1915. május 1-én Kolozsvárott, Prágában végzi a tiszti iskolát, december 1-től az orosz fronton harcol, az ütközetekben kétszer is súlyosan megsebesül. 1918 októberében szerel le Budapesten. A filmgyártó és filmrendező tartalékos hadnagy vitézségi érmek, köztük a vaskereszt tulajdonosa.

Forradalmak kora

A forradalmi szerepvállalás nem feledteti Pásztor Bélával hivatását, 1919 júniusában a Színházi Élet az egyik legtehetségesebb filmszínészként említi és teljes oldal méretben közli a Desmond Olga táncosnő filmjeinek szerepében készült fényképét. A Pásztor főszereplésével Berlinben forgatott kilenc táncfilm közül először a Cigányszerelem című bemutatását tervezik július közepére. Októberben még olvashatunk a lapban a táncfilmekről: amint erre technikai lehetőség adódik, a Corvin filmgyár forgalmazza a külföldi nagyvárosokban már vetített filmeket Budapesten.

Film – színház,
a húszas évek eleje

1920-ban a háború és a háborút követő forradalmak után a képviselőház megszavazza Európa első zsidóellenes törvényét, a numerus clausust. Az 1920. szeptember 26-án kihirdetett törvény a zsidó egyetemi hallgatók magas arányszámát szorítja vissza és a forradalmak résztvevőit szűri ki. Nem ez az egyetlen megszorító törvény ezekben a hónapokban. Október 1-én a mozgófényképüzemekről kelt rendelet értelmében a mozik működéséhez szükséges „mutatványi engedélytˮ a belügyminiszter adja ki és vizsgálja felül.

A Funk–Angelo család

„1923-ban nősültem meg. Feleségem Funk Erzsébet volt, aki nővére és társa volt Angelonak, a híres fényképésznek és Faludi Sándornak, a későbbi Kovács és Faludi filmlaboratórium tulajdonosának. Feleségem maga is kitűnő fotóművész volt.”

 Pásztor Béla: Tanúvallomás önmagamról (töredék)

A berlini UFA budapesti
képviseletében

„A Magyar rapszódia budapesti bemutatója után az a megtisztelő megbízatás ért, hogy felkértek, menjek ki Bécsbe és készítsem elő a Magyar rapszódia bécsi bemutatóját is. Vállaltam a megbízatást és megkezdtem a mozik előtt a zsúpfedeles házak építését, a nemzeti színű drapériákkal való díszítést, a kulacsosztogatást, az egész ex-császárváros tele volt piros-fehér-zölddel. Mikor elérkezett a premier napja, egy osztrák újságíró hozzám lép és a következőket mondja: – Gratulálok, ön ügyes ember! Ausztria évszázadokon keresztül nem tudta Magyarországot fekete-sárgára festeni, és ön két nap alatt piros-fehér-zöldre festette egész Bécset... ” Pásztor Béla, Újság, 1929. december 25.

Berlintől a Nagymező utcáig

„1933. Hitlers Machtergreifung! Egy csapásra megszűnt mindnyájunk számára minden. 1933. április 1-én volt az emlékezetes 'zsidó bojkott' nap. Én magyar útlevelemmel a zsebemben, büszkén, dacosan mentem be a Kurfürstendammon a Rosenhayn-féle 'zsidó' ajándékboltba, amelynek a kirakatüvegén szarral volt mázolva: 'Jude verrecke!' A bolt előtt barnainges SA legények strázsáltak, és mikor a boltból kijöttem, gumibotokkal rám támadtak, véresre vertek, két fogam kiütötték, járókelők szállítottak az Augsburger klinikára, ahol Piccard professzor kötözött be, és varrta be arcsebemet, amely mai napig is látható rajtam. Cseppsorsomban a zsidó óceán minden megpróbáltatása benne van.” Pásztor Béla: Tanúvallomás önmagamról (töredék)

A Radius mozi
a Nagymező utcában

Ünnepélyes külsőségek között kerül sor a Szentivánéji álom díszbemutatójára. Horthy Miklós kormányzó a családjával, a kormány tagjaival és más előkelőségekkel jelenik meg a Max Reinhardt rendezésében már Amerikában készült, magyarul beszélő film premierjén. A műsor prológusa a Mendelssohn-nyitány, Pásztor Béla a színpadon leleplezi az erre az alkalomra készült Shakespeare-szobrot, Nóti András szobrász alkotását, majd felolvassa Reinhardt New Yorkból küldött, a bemutatóra érkezett sürgönyét. Érdekes helyzetkép 1935-ből. A 20. század zseniális rendezője, Max Reinhardt Hitler elől menekül Amerikába, de angolul még nem beszél, rendezőtársa William Dieterle. Németországban a zsidó rendező és zeneszerző, Felix Mendelssohn miatt a filmet betiltják. Budapesten a Nagymező utcában Pásztor filmszínházában a kormányzó Horthy a bemutató díszvendége, Nóti Károly öccse készíti az ünnepi alkalom keretében leleplezett (ismeretlen sorsú) szobrot.

Népszínművek filmfeldolgozása

A népszínművekkel foglalatoskodó Pásztor talán még nem tekinti figyelmeztető jelnek, hogy már 1938 áprilisában a Magyar Mozgóképüzem-engedélyesek Országos Egyesülete a zsidótörvényre, illetve „az idők hangulatáraˮ hivatkozva a megállapított számaránynál is kevesebb befolyást enged érvényesülni az egyesület vezetőségében a zsidóknak, és az új vezetőségválasztás során Pásztor kiesik a választmányból.

„Koldusbotra jutottam”

A cifraszűr és árvalányhaj, a szkeccs és burleszk filmvilágával párhuzamosan születnek az alkotómunkát korlátozó rendeletek, de végrehajtásuk még akadozhat, mert a Színművészeti és Filmművészeti Kamara Magyar Film című szaklapja (1939. február 18.–1943. december 29.) a szakmai címtárban helyet ad a Pásztor Film Kft.-nek. A szélsőségesen zsidóellenes lap 1939-ben (augusztus–november) megjelent filmismertetői Pásztor Béla nevét néhány angolul és franciául beszélő film magyar szövegírójaként említi.

A Wilhelm család

1948. március 20-án Pásztor Béla ismét megnősül, felesége dr. Wilhelm Károly és Sugár Szeréna lánya, Wilhelm Terézia Magdolna.

 

„Hosszú sirámok helyett csak röviden jelzem Neked, hogy szegény Péterem 1944. május 16-án öngyilkos lett és négy perc alatt kiszenvedett, reggel 7.20 órakor revolverből szájába lővén a golyót. Előzőleg tíz perccel még vidáman beszélgettünk egymással, és semmi okom sem volt feltételezni, hogy ily sötét szándékot forgat magában. Ez volt az első csapás, amely családilag ért, de helytelenül írom, mert előbb a két nővéremet, Stefit és Margitot Kassáról deportálták, és amint most kiderült, Auschwitzban elégették.” 

Wilhelm Károly levele Erzsébet sógornőjének, Budapest, 1945. október 24.

1945–1948: a vágyott új világ

Pásztor egyértelműen a Magyar Kommunista Párt égisze alatt működő filmvilághoz csatlakozik, de a háború utáni első évek szemléletben, ízlésben, szervezetekben sokféleséget engedélyező légkörében a belső és külső felszabadultság élménye (sokakkal együtt őt is) lelkesedéssel tölti el. A háborút követő eufórikus légkör, alkotókedv, a túlélés és újrakezdés boldogító érzése lecsendesedik, majd elmúlik. Pásztor nem remélheti, hogy pályájának új korszaka Magyarországon vár rá.

Pályakezdés Izraelben

Pásztor Béla minden jel szerint a legjobb pillanatban érkezik Izraelbe (1949. március). Szakmai tudása és kapcsolatai, sokoldalú művészi talentuma, számos alkotása figyelmet kelt új környezetében. Az Al Hamismar című héber lap közli a vele készített első izraeli interjút. Az újság képviseletében Kolb Jenő (később a Tel- Avivi Szépművészeti Múzeum igazgatója) keresi fel. Izgatott és állandó munkálkodást, külföldi szoros kapcsolattartást, a filmvilág híreit követő szakembert érzékeltetnek a Pásztor munkakörnyezetéről szóló sorok.

„Korcsolyát árultam az egyenlítőnˮ

 „A színház neveli az embereket, megtanítja őket viselkedni, érezni, s érzéseiket közölni tudni. A színházlátogatási láncnak nem szabad megszakadni. Addig, míg az idegen nyelvű ole nem tud ivritül, hallgasson színházat számára érthető nyelven, mert ez is a héber színház számára rezerválja, neveli őt – mint jövő héber publikumot. A színházról nem szabad leszokni!” Pásztor Béla: Ekhós szekér Izraelben, Új Kelet, 1953. szeptember 17.

„Itt élek mellettük – nem velük,
nem köztük – mellettükˮ

Az izraeli identitást és látásmódot magával viszi Berlinbe, mindent, ami környezetében híradásra érdemes, izraeli szemmel mérlegel: az Eichmann per visszhangját, az antiszemita megnyilvánulásokat vagy a háborús bűnök és bűnösök megítélését, a közvélemény hangját. Amikor Berlinben megrendezik a testvériség hetét, önmagával viaskodik: „Megbocsátani a múltat? – Bűn volna! – Felejteni? – Nem szabad! – Megérteni? – Emberi aggyal lehetetlen!ˮ

Epilógus New Yorkban

Berlini évei alatt gyakran megfordul New Yorkban. 1959 és 1963 között Pásztor Béla Berlinben, felesége és fia New Yorkban él, és kölcsönösen látogatják egymást. 1963-ban, Rafi bar-micvája után Pásztor New Yorkban marad. Amikor végleg a tengerentúlra költözik, izraeli tartózkodásától eltérően nem marad a kaptafánál. Napközben egy utazási irodában dolgozik, de ahol teheti, bekapcsolódik mégis a színházi események szervezésébe, rendezésébe, és újságíróként is megszólal.

A pesti bohémvilág utolsó Mohikánja

 „Rendkívülien színes, nagy kultúrájú és igen sok tekintetben egyedülállóan tehetséges, az átlagot messze-messze meghaladóan kiemelkedő, igazi művész volt. A szivárvány színeivel vetélkedett a sokoldalúsága, a lexikonnal a tudása és kultúrája, maga volt az irodalomtörténelem, ami úgy volt

mikrofilmezve agyában, ahogy az átlagembernek szinte hihetetlen és félelmetes volt felfogni, hogyan is lehet annyit tudni. Aranyos lelkű, jó humorú, drága barát, akinek a szíve akkor is mosolygott, amikor a szemöldökköze a haragos embert vagy papát akarta utánozni.”

Andreas Gal levele Rafi Pastornak,

New York, 1966. december 26.

© 2019. Created with Wix.com by superhappystudio